A Nyugat-Balkánon a politikai feszültségek folyamatosan jelen vannak - mutatott rá az államtitkár, mindazonáltal - a magyar álláspont szerint - ezekre a problémákra a legbiztonságosabb megoldás az, ha a térség országainak az integrációs folyamata nem lassul le.
Szarajevó integrációjával kapcsolatban kifejtette, hogy az ország már benyújtotta csatlakozási kérelmét, és azt reméli, hogy az ez év végéig elnyerheti a tagjelölti státust. A múlt év végén voltak pozitív fejlemények Bosznia-Hercegovina integrációjában - magyarázta Takács Szabolcs, példaként pedig Johannes Hahn bővítési biztos decemberi szarajevói látogatását említette. A látogatás során az uniós politikus átadta azt a kérdőívet, amelynek alapján az Európai Bizottság véleményt fogalmaz meg az ország integrációjának folytatásáról.
A belpolitikai helyzet, illetve az országrészek különböző érdekei élezik a feszültségeket, de az ország stabilitása és a béke megőrzése, valamint egy gazdasági-társadalmi modernizáció érdekében az integráció az egyetlen út - vélekedett az uniós államtitkár. Ebben Magyarország olyan partner kíván lenni, amely konkrét segítséget tud nyújtani Szarajevónak - szögezte le, hozzátéve, hogy a visegrádi országok, valamint néhány más uniós állam is a bővítés folytatása mellett áll. Takács Szabolcs rámutatott: miközben a közép-kelet-európaiak támogatják a bővítést, addig Nyugat-Európára "egyfajta befelé fordulás, bővítési fáradtság jellemző".
"Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió sikeres jövőjének, a globális gazdasági versenyképességének visszaszerzéséhez és erősítéséhez a bővítés olyan eszköz, amely nemhogy hátráltatná, hanem erősítené az uniót" - szögezte le.
A Nyugat-Balkán instabilitása biztonsági kockázattal is jár - hívta fel a figyelmet az államtitkár, így az integráció ezeket a problémákat is orvosolhatná. A szakpolitikusokkal folytatott tárgyalásokon körvonalazódtak azokat a területek, amelyeken Magyarország konkrét segítséget tud nyújtani Bosznia-Hercegovinának - hangsúlyozta Takács Szabolcs. Mint mondta: Budapest segíteni tud az EU-nak beadandó jelentések összeállításában, amelyek a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az energiapolitika vagy a környezetvédelem területét érintik.
"Abban is érdekeltek vagyunk, hogy a magyar gazdasági élet szereplői aktívabban tudjanak részt venni boszniai projektekben" - fűzte hozzá. Egy hitelkonstrukció is szóba került, amely a kis- és közepes vállalatok együttműködését segítené.
A nemzetközi migráció kérdésével kapcsolatban a kétoldalú találkozókon elhangzott, a nyugat-balkáni migrációs útvonal kezelhetőbbé válásához az utóbbi időszakban az is hozzájárult, hogy a térség országai határozottabban tudtak fellépni. Az államtitkár mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy Budapest fontosnak tartja a migrációval kapcsolatban az EU és Törökország között létrejött megállapodást, ugyanakkor úgy véli, hogy Brüsszel nem gondolkodhat egyetlen opcióban.
Véleménye szerint ezért a Nyugat-Balkán országait fel kell vértezni mindazzal az erővel, amelynek segítségével vissza tudják szerezni azt az ellenőrzést, amely elengedhetetlen a migrációs válság hosszú távú kezeléséhez.
(MTI)
